Nem tudtak arról, hogy tervezett volna bármit is. A legtöbb ember azt gondolta volna, hogy teljesen rendben van. Jól értett ahhoz, hogy megjátssza magát... de néhány ember tudta, hogy nem volt rendben, de azt fel sem tudták fogni, hogy mennyire nem. Legszívesebben minden hétvégén partizott volna. Az alkoholizmus szélén állt, alig volt olyan 48 óra, amikor 100%-ig józan lett volna. Mindenben próbált vigaszt találni, ha ez azt is jelentette, hogy kefélnie kell olyan srácokkal, akikkel csak aznap éjjel találkozott, miközben épp ivott. Minden nap elhomályosult. Nem tudták, hogy minden éjjel álomba sírta magát. Nem tudták, hogy hányszor vágta meg magát. Nem tudták, hogy hányszor írt levelet és írta azokat újra azok számára, akikkel leginkább törődött, arról, hogy mennyire szereti őket és sajnálja. Még annak is írt, aki a világon a legfontosabb volt számára, aki nem értette volna meg, mi történhetett, mikor ő olyan fiatal volt még. Azt akarta, hogy tudja, nem az ő hibája, és tiszta szívéből szerette. Egyszerűen csak nem tudták. Aztán úgy találtak rá, hogy körülvette... a saját vére. Végre tudták... végre felfogták, hogy mégsem volt annyira rendben, és a pletykák, és a hamis barátok, és a srác, akit csak rossz okokból kedvelt, és a család, és a hazugságok, és a tökéletlen test, amit csak ő látott, mert mindenki más úgy gondolta, hogy közel áll a tökéleteshez, ezek mind elkapták őt. Végre volt elég merész ahhoz, hogy erősebben nyomjon... és végre megtudták, hogy ezt tervezte.
Nos, hát .. A másik oldalamat nem nagyon szerkesztgettem, szóval gondoltam visszaköltözök g-portálra. Mert ez egyszerűbb, és jobban is szeretem. Bár a design készítés még mindig nem megy, de azért megpróbálkoztam eggyel xD
Nem mondanám, hogy sok dolog történt velem azóta, mert annyira nem...
Voltam Görögországban, ami tök jó volt, már 7-ből 3 nap részeg , vagy minimum piás voltam. (bár ez még nem is olyan sok) Szóval ez jó volt, de egyik nap eléggé sírtam ,nem is tudom már miért..Talán mert megint előjött a mániás depresszióm rosszabbik oldala.
Mostanában megint vagdostam magam, elég csúnya a kezem, anyáék meg ofkorz nem örültek neki. De legalább most nem csesztek le érte.
Közben azt hiszem beleszerettem egy srácba, akit még egy éve eléggé elutasítottam, most meg találkoztunk és hát... Megláttam és azt mondtam, hogy hű, ez a srác nekem kell. De nem úgy tűnik, mintha ő akarna bármit is, mégha azt mondja, hogy szeret, meg sziveket is írkál... Valamiért nem tudok neki hinni. Szeretném, ha többször visszaírna nekem, mert nagyon sokszor nem válaszol, vagy nem ír semmit, és ez zavar. No, meg az is, hogy egy alkoholista f*sz. Persze, azt mondják, hogy ha szeretsz valakit akkor fogadd el úgy ahogy van.. Na, igen, de én azt nem tudom elfogadni, hogy tönkreteszi magát !!
Amúgy tényleg elég ramatyul vagyok mostanság... Ma nem voltam suliban, és a héten már nem is megyek, ám ezért cserébe tanulnom kell a töri vizsgára, ami pénteken lesz. (erre természetesen bemegyek.)
És akkor egy zenével zárnám az """első""" posztomat.^^
Néha annyira szükségem lenne a szüleim szeretetére, hogy majd' belehalok, sőt néha sírok is emiatt. Ami szerintem nem olyan nagy probléma... De úgy hiányzik, hogy néha megöleljem, megpusziljam őket, de valahogy undorodom az érzéstől... Mert ezt nevelték belém... :/
Egyedül mamáméktól tudom elfogadni, mert ő rajtuk már kiskorom óta látszik , hogy szeretnek. És ez örökké így marad, bármit is teszek, mert én vagyok az egyetlen kisunokájuk! Amit soha-de soha nem fogok megbánni. Egyedül azt sajnálom, hogy a szüleimtől vagyok..
Jó, tény, hogy lehetne sokkal rosszabb is, pl. vernének, de akkor legalább táplálnának irántam érzéseket - mégpedig a gyűlöletet. Az is jobb talán, mint a semlegesség.
Annyira szeretném magamból kiírni amit érzek, de egyszerűen lehetetlen... nem tudom megfogalmazni a gondolataim.
Mostanáabn olyan érzékeny vagyok, a semmin is el tudok kezdeni sírni...Pl. meglátom az iskola szót, és elkezdek pityeregni....Nem tudom miért, mert nekem igazán semmi bajom az iskolával, azzal sem, hogy be kell járni órákra, és tanulni.. Pedig ezt sokan utálják. De ők csak segíteni akarnak nekünk..
Amúgy tök jó fej tanáraim vannak . :') Mindig kérdezgették, hogy hogy vagyok, meg hogy mi történt.
Mostanában teljesen depressziós zenéket hallgatok, nem is vagyok valami jól, csak akkor ha játszom, vagy elfoglalom magam valamivel.
Szóval.. ez csak egy kis állapotjelentés volt, hogy érezzétek, hogy még élek... :)
Hát szóval elég unalmas errefele, falun. Egyedül a második éjszaka volt izgalmasabb. Úgy volt, hogy elmegyünk billiárdozni, hát majdnem úgy is tettünk. Másodunokatestvéremnek (nevezzük Z-nek) porzott a veséje :D Így hát eljutottunk a TESCO-ba, nagy nehezen kiválaszottuk az innivalót. Vodka. Hmm... Nem vagyok érte oda, de megiszom ha "kell". Kicsit be is rugtam tőle, 3-4 pohár után, Z keverése mellett. xD Aztán kiültünk a rámpára vagy hova, letettük a pokrócot dumáltunk meg minden . 5-en voltünk , unokatesóm, barátnője, z, és barátnője, plusz én. Csak én voltam ott forever alone-ba xD De élveztem :) Aztán beültünk a kkocsiba, ment maxon a zene (Pl. Polgár Peti-Mariska xDD Imádom ezt a számot:D Jobb mint az eredeti). Aztán elmentünk a szerencsi "hegyre" vagy mire. Kétlem hogy ott van hegy, szóval gondolom domb, csak ők hívják így. Ott már sajnos nem volt alkohol, csak kaja, meg is ettük, én természetesen kiboritottam, de nem gáz. xD Elvoltunk ott is. Aztán olyan hajnali 2 után elindultunk haza, de unokatesóm nagyon durván vezet XD Tök izgalmas vele autózni, csak félelmetes is :D De szivesen kocsikáznék vele még egy kicsikét :P. Na mindegy, erről ennyit. Aztán hazaértem, kb fél 3-kor, mamám kicsit ki volt akadva, mert azt ígértük, hogy éjfél előtt hazaérek. Hát nem így lett XD
Aztán azóta körülbelül semmit nem csinálok. Olvasgatok, pihengetek, tegnap voltam fodrásznál, iszonyúan tetszik a hajam, nagyon rövid lett hátul, borotvával vágta már a csaj :D De nagyon jóó! Ma bográcsoztunk, paprikáskrumplit csináltunk. :D Hát körülbelül ennyi történt az elmúlt egy hétben....